Baleseti agysérülések transzlációs kutatása, gerincsebészeti regiszter létrehozása
1. pillér
Baleseti agysérülések transzlációs kutatása, gerincsebészeti regiszter létrehozása
Az aktív életévek során a halálozás és a tartós egészségkárosodás elsődleges okaként szolgáló baleseti agysérülés népbetegség. Évente több tízezer főt érintenek a különböző fokú, és számos esetben maradandó agykárosodást okozó koponyasérülések, ami ezért kiemelten fontos egészségügyi területnek számít a megmenthető egészséges életévek és az egészségügyi költségek csökkentése szempontjából. A koponyasérültek ellátására vonatkozó kutatások biztos alapot szolgáltatnak az általános ellátási stratégiákhoz, azonban az elmúlt évtizedek során a kimeneteli adatok nem javultak. Ennek elsődleges oka, hogy a legkomplexebb szervünk összetett sérülését csak az agyi funkciók magasfokú, multimodális megfigyelésével, az eredmények lehető leggyorsabb értékelésével, és a terápiás döntéshozatal támogatásába való azonnali átfordításával lehet a siker reményében kezelni. A rohamléptékben terjedő digitális medicina, az adatosított egészségügyi ellátás alapvető kérdése a neurotraumatológiában vetődik fel a legélesebben: hogyan lehet nagy mennyiségű, multimodális adatot úgy integrálni és elemezni, hogy az valós időben segítse a személyre szabott terápiás döntéshozatalt?
A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján az elmúlt évek során egyedülálló infrastruktúra jött létre a súlyos állapotú intenzív osztályos ellátást igénylő betegek kezelésére. A nemzetközi szinten is kiemelkedő klinikai neuromonitorozási rendszer segítségével valós időben vagyunk képesek kinyerni az agy kórtani állapotáról közvetlen tájékoztatást nyújtó paramétereket. Azonban a különböző szenzorok által érzékelt kórélettani változók, valamint az azokat elektromos jellé alakító interfészek jelenleg nincsenek közös platformra integrálva, ami lehetetlenné teszi az egyes paraméterek közötti összefüggések vizsgálatát.
Célunk egy ezen paraméterek komprehenzív gyűjtésére, valamint algoritmus alapú analízisére alkalmas platform (szoftver) kialakítása, amely az invazívan gyűjtött adatok mellett képes integrálni a beteg korábbi medikai történetét, valamint képalkotási információit. Emellett a platform alkalmas a terápiás döntések objektív megítélésére a kórházi kezelést igénylő koponyasérültek esetében az akut szakban, valamint a hosszabb távon várható kognitív hanyatlást korai előjelzésére. Munkánk eredményeként reményeink szerint egy Európában egyedülálló, integrált, magas hozzáadott értékkel rendelkező klinikai platformot hozunk létre, amely lehetővé teszi a koponya-agysérültek teljes egészében személyre szabott ellátását, hatékonyabbá teszi a jelenleg rendelkezésre álló terápiákat, illetve újabbak kifejlesztéséhez nyújt segítséget. A platform alkalmazása révén olyan való világbeli adatokon alapuló adatbázis jön létre, amely révén lehetséges a leghatékonyabb terápiás gyakorlatok azonosítása, és egyben valós idejű döntéstámogatási tanácsokkal tud szolgálni. Ennek hálózattá bővítésével mind a gyógyszerkísérletek, mind a terápiás jógyakorlatok bevezetésének alapjául szolgáló klinikai rendszer hozható létre, amely nemzetközi szinten szolgálja a személyre szabott betegellátást és a kutatásokat.
1.1 Pillér

Gerincbetegek ellátásának strukturált egészségügyi dokumentációja
A gerincet érintő betegségek, baleseti sérülések jelentős népegészségügyi terhet jelentenek. Kiemelt fontosságú, hogy a betegek ellátása során keletkező adatok strukturált, azaz kereshető, összevethető, elemezhető formában kerüljenek rögzítésre, és így további hasznot hozzanak mind a napi betegellátó munkában, mind a klinikai kutatásokban. Tevékenységünk során erre a célra alkalmas adatgyűjtő űrlapot és adatbázist (gerincregiszter) hoztunk létre.
Az űrlapok használatának egyik legfontosabb előnye az, hogy az intézetünkbe érkező ambuláns vagy osztályos, illetve akut vagy elektív beavatkozásra váró gerincbetegek standardizált kezelést kaphatnak. Az adatlapok használatával a felvételkor jelen lévő orvostól függetlenül ugyanolyan szakmai színvonalú ellátást kapnak a hasonló csoportba tartozó páciensek. Munkánk során a szakirodalomban leggyakrabban használt, validált algoritmusokat választottunk ki.
Az adatgyűjtés során a rendszer betegspecifikus terápiás javaslatot ad az orvosnak. Ezek a könnyen és gyorsan használható „score” rendszerek a daganatos betegek, a gerinctöröttek, a csontritkulásos betegek és a gerinc gyulladásos megbetegedései miatt szenvedő betegek esetében segítik a helyes terápia kiválasztását. Emellett a részletes adatgyűjtéssel lehetőség nyílik betegeink kórelőzményének, fájdalmaik pontos jellegének, az idegrendszeri státuszuknak és az életminőségüknek prospektív mérésére, valamint a műtéti specifikációk vizsgálatára. Ezen adatgyűjtés különösen fontos a klinikai felhasználásban, mivel lehetővé teszi a terápiás hatékonyság objektíven mérését, illetve könnyebben felfedezésre kerülhetnek a kevésbé gyógyuló betegek. Az adott esetek tanulságait levonva tovább tökéletesíthetjük az ellátási rendszerünket.
Az adatlapok használatával minden beteg a számára leginkább megfelelő ellátásban részesülhet, és mérhetővé válik saját gyógyító tevékenységünk hatékonysága, emellett pedig fontos segítséget jelentenek a klinikai kutatások során.