Ugrás a tartalomra

Krónikus idegrendszeri betegségek, Internet függőség, internetes zaklatás

2. pillér

Krónikus idegrendszeri betegségek

Tevékenységünk az olyan régóta ismert, ám mai napig nem kellően értett betegségek, mint az epilepszia, szklerózis multiplex, Myasthenia gravis vizsgálatától egészen az olyan újabb, ám máris jelentős egészségügyi kockázatot jelentő betegségekig terjed, mint az internet függőség (IA) és az internetes zaklatás (cyberbullying) neurológia következményei.

Internet függőség, internetes zaklatás

A mintegy a lakosság 10 százalékát érintő internet függőség a leggyorsabban növekvő népbetegség számít, míg a felmérések alapján minden harmadik internetező ki van téve az az internetes zaklatás veszélyeinek. Mindez arra utal, hogy olyan egészségügyi vészhelyzet rajzolódik ki a digitálisan fejlett országokban, amelyre jelen pillanatban nem rendelkezünk megfelelő válaszokkal. A fiatal lányok körében 2010 és 2020 között mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban USA-ban és az EU-ban is 75 százalékkal emelkedett az öngyilkosságok és 300 százalékkal az öngyilkossági kísérletek száma, és aggasztóak azok az adatok is, amelyek szerint a túlzott internethasználat önmagában is növeli a depresszió, szorongás, valamint az evészavarok és testképzavarok kialakulását, egyben jelentősen rontja az alvásminőséget.
Világszerte számos kutatás foglalkozik az internethasználat káros következményeivel, ám ezek közül kevés koncentrál a neuro-kognitív hatások feltárására. A Pécsi Tudományegyetem kutatói már korábban vizsgálták az internet és a hagyományos szer addikciók közötti közös idegrendszeri elváltozásokat, és ezek eredményeire épül a TINL keretein belül zajló munka.
Kutatásunk során többek között modern képalkotó módszerekkel vizsgáljuk az internetes zaklatás hosszú távú hatásait az agy szerkezetére és működésére. A hosszútávú idegrendszeri következmények feltárása fontos a jelenség mélyebb megértése szempontjából, és segítséget nyújthat azon bántalmazási formák azonosításában, melyek a legnagyobb problémát jelentik az egyénnek és a társadalomnak. Ezáltal segíthetünk a megfelelő prevenciós technikák kiválasztásában.

Epilepszia, szklerózis multiplex és myasthenia gravis regiszterek kialakítása

Magyarországon az epilepszia előfordulásáról semmiféle adatunk nincsen, így mindenképpen szükséges egy országos regiszter kialakítása az epilepszia epidemiológiai felmérése céljából. A TINL keretében folyó munkánk eredményeképpen olyan strukturált adatokat tartalmazó kérdőívet dolgoztunk ki, amely igen széleskörű kérdésfelvetésre irányuló elemzésekre ad lehetőséget. A részletes adatok révén javítható a gyógyszeres terápiák hatásfoka, eddig ismeretlen gyógyszermellékhatásokat azonosíthatunk, és hatékony rohamprevenciós stratégiák kidolgozására nyílhat mód. 
A jelenleg regionális szinten működő Epilepszia Regiszter országos kiterjesztésének megvalósulása esetében még szélesebb körű adatgyűjtés válna lehetővé, melynek hiánypótló szerepe megkérdőjelezhetetlen.
A Országos Epilepszia Regiszter adatbázisba a mindennapi klinikai gyakorlat szempontjából fontos beteg- illetve klinikai adatok bevitelén kívül a kutatásaink során korábban használt internetaddikcióra irányuló kérdőívek felvételét is tervezzük. Az adatgyűjtés ily módon történő kiterjesztése lehetővé tenné az epilepszia és az internetaddikció kapcsolatának vizsgálatát. 
Terveink között szerepel továbbá, hogy az Országos Epilepszia Regiszterbe a szakirodalomban fellelhető összes külső triggerfaktorra irányuló, részletes kérdőív adatait is regisztráljuk, lehetővé téve ezáltal a kiváltó faktorok eddigi legnagyobb elemszámon történő vizsgálatát. Ezen faktorok pontos azonosítása és szerepének jellemzése a különböző epilepszia típusokban lényeges előrelépést jelenthet a rohamok megelőzése tekintetében. 
Az epilepsziához hasonlóan kifejezetten kevés információval rendelkezünk a szklerózis multiplex és myasthenia gravis előfordulása kapcsán. Óriási nemzetgazdasági jelentősége van ilyen típusú epidemiológiai kérdések megválaszolásának, hiszen például hazánkban a NEAK évente csaknem 34 milliárd forintot költ a szklerózis multiplexben szenvedők gyógyszeres kezelésére anélkül, hogy pontos elemzésekkel követni tudná a gyógyszerelés hatékonyságát, és az érvényes finanszírozási protokollnak való megfelelőségét. A regiszterek kialakítása során a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet a TINL kiemelt partnere.