Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium Rektor jelentése 2025-26
Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium — TINL
A Pécsi Tudományegyetem szakmai vezetésével működő Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium, s azon belül a Pécsett megvalósuló Felnőttkori idegrendszeri zavarok program, a beszámolási időszakban a PTE egyik stratégiai jelentőségű, országos hatókörű kutatás-fejlesztési és egészségügyi innovációs programjaként működik. A program célja nem egyszerűen új kutatási eredmények létrehozása volt, hanem annak gyakorlati bizonyítása, hogy a magyar idegrendszeri betegellátás strukturált, adatvezérelt és tanuló egészségügyi rendszerként is működtethető. A TINL ennek megfelelően nem elszigetelt kutatási projekteket hozott létre, hanem olyan klinikai-informatikai működési modellt épített, amelyben a betegellátás során keletkező adatok a dokumentáció mellett a minőségfejlesztés, a klinikai döntéstámogatás, a kutatás és az egészséggazdasági elemzés alapját is képezik.
A program stratégiai jelentőségét az adja, hogy az idegrendszeri betegségek, különösen a stroke, a Parkinson-kór, az epilepszia, a neurodegeneratív betegségek, a traumás agysérülések és egyes pszichiátriai kórképek, nemcsak jelentős halálozási, hanem még nagyobb mértékű tartós funkcióvesztési és életminőség-romlási terhet jelentenek. A TINL ezért a rektori program kutatásfejlesztési, innovációs, társadalmi hasznosulási és digitalizációs céljaihoz egyaránt kapcsolódik, hiszen egyszerre szolgálja a klinikai kutatást, a betegellátás minőségének javítását, az egyetemi tudásvagyon hasznosítását és a PTE országos szakmai láthatóságának erősítését.
A TINL Felnőttkori idegrendszeri zavarok programjának központi eleme a rutin betegellátásba integrált, strukturált klinikai adatgyűjtés kialakítása volt. Ennek technológiai alapját az e-MedSolution beteginformatikai rendszer adta, amelyben a legfontosabb idegrendszeri kórképekre szakmaspecifikus, strukturált űrlapok készültek. Ezeket nem különálló kutatási regiszterként, hanem a mindennapi klinikai munkafolyamat részeként vezettük be, az egyszeri adatbevitel, a klinikai relevancia és az adatminőség javítása érdekében. A fejlesztések HL7- és OMOP-kompatibilis irányba mutatnak, így nemzetközi adatmodellhez illeszthető, többcentrumos, federált módon kutatható klinikai adatvagyon létrehozását alapozzák meg.
Ezen beszámolási időszak egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a TINL több klinikai területen, különösen stroke, epilepszia, Parkinson-kór, mélyagyi stimuláció, gerincsebészet és neurotraumatológia, már nemcsak módszertani koncepciót, hanem működő adatgyűjtési és elemzési infrastruktúrát hozott létre. A strukturált adatrögzítés révén több ezer beteg klinikai adatai váltak egységes formában elemezhetővé, ami új minőséget jelent a korábban széttagolt, szabad szöveges vagy papíralapú dokumentációhoz képest. A program ezáltal közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a PTE a klinikai idegtudományok területén országos szinten is mintaadó, adatvezérelt egészségügyi innovációs központként jelenjen meg.
Kiemelt eredmény a stroke adatplatform kialakítása. A TINL indulását megelőzően nem állt rendelkezésre olyan országos vagy regionális, rutinszerűen működő stroke-adatplatform, amely az akut stroke-ellátás klinikai, diagnosztikus, terápiás és kimeneteli adatait egységesen gyűjtötte volna. A program keretében 15, az akut stroke-ellátás teljes folyamatát lefedő strukturált adatlap készült az e-MedSolution rendszerben, és 2023. február 1-jétől a PTE Stroke Tanszékre 24 órán belüli akut stroke miatt kerülő betegek adatai strukturált módon kerülnek a platformra. A külső centrumokból thrombectomia céljából átvett betegek adatrögzítése is elindult, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikája csatlakozott az adatgyűjtéshez, és a Semmelweis Egyetem Neurointervenciós Központjának csatlakozása is megjelent a projekt mérföldkövei között.
A stroke-program mérhető eredményei jól mutatják a strukturált adatgyűjtés klinikai és tudományos értékét. A TINL Stroke Adatplatformon a strukturált MedSol-adatszolgáltatás révén 2023 februárjától több mint kétezer beteg adata került rögzítésre, a korábbi STAY ALIVE regiszterből további 776 PTE-s eset integrálódott, így a platformon két év alatt közel háromezer beteg adatai váltak elemezhetővé. A bemutatott elemzési környezetben 2013–2024 között 8589 stroke-beteg többforrású adatbázisa jött létre, amelyben a NIHSS, ASPECTS és mRS adatok strukturált rögzítése lehetővé tette a valós ellátási eredményesség korszerű statisztikai vizsgálatát. A strukturált adatgyűjtés tette lehetővé például az IPTW propensity score módszer alkalmazását, amellyel a reperfúziós kezelés valós életbeli eredményessége kimutathatóvá vált.
A neurotraumatológiai és gerincsebészeti pillérben a PTE Idegsebészeti Klinikáján olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő neuromonitorozási és adatgyűjtési infrastruktúra épült ki, amely a súlyos koponyasérültek ellátását és kutatását támogatja. Standardizált medikai adatrögzítő forma és súlyos koponyasérült-regiszter jött létre; 11 neurointenzív betegágynál rutinszerű, nagy felbontású invazív monitorozás indult; a különböző szenzorokból származó adatok egységes, automatikus szerveroldali rögzítése megvalósult; a rendszer Magyarországon egyedülálló módon mikrodialízis-adatokkal is kiegészült. A Moberg Analytics mesterségesintelligencia-alapú elemző szoftverének integrálása a klinikai döntéstámogatás és a tudományos elemzések irányába jelent előrelépést. A gerincsebészeti területen strukturált adatgyűjtő űrlap és gerincregiszter jött létre, amely a standardizált ellátást, a betegspecifikus terápiás döntéstámogatást, a validált score-rendszerek használatát és a terápiás eredményesség objektív mérését szolgálja.
A krónikus neurológiai betegségek területén a TINL hozzájárult az epilepszia, a sclerosis multiplex, a myasthenia gravis, a Parkinson-kór és a mélyagyi stimuláció klinikai adatainak strukturált gyűjtéséhez és elemzéséhez. Az epilepszia-regiszter több száz paraméter rögzítésére alkalmas, és több ezer beteg strukturált adatainak elemzését teszi lehetővé. A mélyagyi stimulációs programban a valós életbeli adatok elemzése alapján olyan adatökoszisztéma épült ki, amely alkalmas a modern stimulációs technikák klinikai hasznának, biztonságosságának és költséghatékonyságának vizsgálatára. A PTE mozgászavarcentrumának szakmai erejét mutatja, hogy a program keretében a mélyagyi stimuláció hosszú távú eredményességére, a munkaképesség megőrzésére és az aktív életvitel prognosztikai szerepére vonatkozóan is klinikailag releváns eredmények születtek.
A pszichiátriai és neuropszichiátriai kutatások a bipoláris affektív zavar endofenotípusainak, az öngyilkossági rizikó biológiai markereinek, valamint a valós életbeli gyógyszeralkalmazási mintázatoknak a vizsgálatára irányultak. A kutatások a klinikai pszichiátria és az adatvezérelt gyógyszeralkalmazás közötti kapcsolatot erősítették, és hozzájárultak ahhoz, hogy a rutin betegellátásból származó adatok alapján a terápiás stratégiák hatékonysága, a gyógyszerkiváltási mintázatok és az ellátásból való kiesés kockázata is vizsgálhatóvá váljon. Ezzel a TINL a neurológiai betegségek mellett a mentális zavarok területén is a valós életbeli adatokon alapuló döntéstámogatás irányába tett fontos lépést.
A TINL egyik rendszerszintű eredménye az ESZFK-val közösen megvalósított e-MedSolution fejlesztési csomag, amely az adatminőség javítását és a strukturált dokumentáció tényleges klinikai használhatóságát szolgálta. Ennek része az automatikus adatkiegészítés, a manuális lépések csökkentése, az űrlapkitöltést monitorozó visszajelző eszközök és az adatkonzisztenciát biztosító ellenőrzések beépítése. Mivel az e-MedSolution 2024-ben állami rendszerként egységesített EHR-környezetbe került, ezek a fejlesztések nemcsak a PTE, hanem az érintett kórházak szélesebb köre számára is elérhetővé váltak, így a TINL eredményei közvetlenül a közellátást is szolgálják.
Kiemelt fejlesztési irány volt a digitális, eseményalapú gyógyszerelési dokumentáció módszertanának kidolgozása és klinikai bevezetése. Ez a kórházi gyógyszerelés folyamatát strukturált, időrendileg hiteles módon rögzíti, támogatva a betegbiztonságot, a farmakovigilanciát, a terápiás hatások és mellékhatások követését, valamint az egészséggazdasági elemzéseket. Ugyancsak fontos eredmény a Patient Reported Outcome, PRO-rendszer bevezetése, amelyben a beteg saját tüneteiről és életminőségéről strukturált online kérdőívekben ad visszajelzést. Ezek az adatok a klinikai dokumentációt kiegészítve új dimenziót nyitnak a kimenetmérésben és a betegközpontú ellátásban.
A program informatikai pillére a strukturált klinikai adatgyűjtés, az interoperabilitás, az adatbiztonság és az MI-alapú döntéstámogatás alapjait teremtette meg. A TINL adatplatform a 2014–2024 közötti klinikai adatokat pszeudonimizált, HL7- és OMOP-kompatibilis struktúrában integrálja, szabályozott hozzáféréssel, auditmechanizmusokkal és adatvédelmi hatástanulmánnyal alátámasztva. A „Tractomatic” neuroradiológiai döntéstámogató rendszer fejlesztése a PTE képalkotó és idegtudományi kompetenciáinak hasznosítását jelzi, és hosszabb távon a fehérállományi kórképek diagnosztikájában, illetve a diagnózis pontosításában is alkalmazható irányt képvisel.
A TINL egészséggazdasági pillére a klinikai adatok és a finanszírozási döntéshozatal közötti kapcsolat megteremtésére irányult. A program célja olyan egészség-gazdaságtani modellek kidolgozása volt, amelyek támogatják a szakmai irányelvek fejlesztését, a biztosítói döntéshozatalt, a költséghatékony terápiák ösztönzését, valamint a betegpopulációk és a várható egészségnyereség pontosabb meghatározását. Ez különösen fontos a nagy értékű neurológiai terápiák, például a modern immunológiai kezelések, a mélyagyi stimuláció és más innovatív beavatkozások esetében, ahol a klinikai kimenet, a betegéletminőség és a költségvetési fenntarthatóság egyidejű értékelése szükséges.
A beszámolási időszakban a TINL szakmai és társadalmi láthatósága is erősödött. A program eredményeit összefoglaló, nyilvános szakmai kiadvány készült, amely bemutatja a Felnőttkori idegrendszeri zavarok program fő pilléreit, eredményeit és hasznosulási irányait. A TINL munkája a PTE-t olyan konzorcium vezető szereplőjeként pozicionálja, amelyben a HUN-REN kutatóintézetei, a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és ipari partnerként a Richter Gedeon Nyrt. is részt vesznek.
A program megvalósítása során ugyanakkor több, a hazai egészségügyi innováció egészére jellemző kihívással is szembe kellett nézni. A legnagyobb szakmai kihívást a hagyományosan szabad szöveges, fragmentált klinikai dokumentáció strukturált, elemezhető és rutinszerűen használható formába történő átalakítása jelentette. A klinikai munkafolyamatba illesztett adatgyűjtés csak akkor fenntartható, ha nem növeli aránytalanul az adminisztratív terheket, és közvetlen hasznot ad az ellátóknak. További kihívást jelentett a többcentrumos adatharmonizáció, az adatvédelmi és adatjogi megfelelés, az informatikai fejlesztések erőforrásigénye, valamint az, hogy a projektidőszakon túl is biztosított legyen a létrehozott rendszerek szakmai, informatikai és finanszírozási fenntarthatósága.
Összességében a TINL jelen ciklus egyik stratégiai jelentőségű, országosan is látható PTE-s fejlesztési programja volt. A projekt bizonyította, hogy a Pécsi Tudományegyetemen rendelkezésre áll az a klinikai, informatikai, kutatási és szervezési kompetencia, amely egy strukturált, adatvezérelt, tanuló egészségügyi modell megvalósításához szükséges.
A TINL eredményei túlmutatnak egy lezáruló kutatási programon: működő infrastruktúrát, módszertant, adatvagyont és klinikai hálózatot hoztak létre, amely a következő időszakban a misszióvezérelt, országosan skálázható digitális egészségügyi fejlesztések egyik kiindulópontja lehet. A program ezzel egyszerre erősíti a PTE tudományos teljesítményét, innovációs potenciálját, klinikai betegellátási minőségét és országos egészségpolitikai szerepét.
